Női regény nőknek vagy sokkal több annál? Sigrid Undset remekművéről
A Nobel-díjas Sigrid Undset monumentális Kristin Lavransdatter trilógiájának keletkezési körülményei már önmagukban is regénybe illők. Könnyen hihetnénk, hogy egy középkori, 14. századi, norvég kulisszák között játszódó történelmi mű törvényszerűen poros, megalkuvó vagy éppen naivan mesés, ám Undset története egy nagyon is modern, pszichológiai mélységű alkotás.
Pilinszky és a tárgyak – és különösen a titokzatos „Négysoros”
Mit jelentenek Pilinszky költészetében a tárgyak, és milyen kódrendszer köti össze őket? Pilinszky nem ad könnyen megfejthető jelkulcsot, mégis felfedezhető egyes „tárgyhasználataiban”, egyes „szófordulataiban” vagy „fedőszavaiban” valamiféle kapcsolat, amit a leginkább úgy írhatunk le nála, mint egy „belső használatú szótárt”.
Marcel Proust és az emlékezés kudarca, avagy Az eltűnt idő nyomában – I. rész
A francia író fő műve, a hétkötetes Az eltűnt idő nyomában a 20. század egyik legjelentősebb regénye, amelynek főbb gondolatai az emlékezés és a múlandóság témái köré rendeződnek. Ez az önéletrajzi ihletésű regényfolyam, amelynek a főszereplőjét szintén Marcelnek hívják, és amelyet emiatt többen a – manapság nagyon népszerű – autofikció előfutárának tekintenek, egy gigantikus mű az arisztokrácia életéről.
Gabriel García Márquez, avagy a magány három dimenziója – I. rész
A Száz év magány a Nobel-díjas, kolumbiai író egyik legfontosabb regénye, a mágikus-realizmus stílusnak egy kiemelkedő alkotása. Több mint 50 millió példányban adták ki világszerte, a legtöbbet eladott spanyol nyelvű könyv a Biblia után, és jelenleg is több évados sorozat készül belőle. Cikkünk az irodalmi műben rejlő motívumokat vizsgálja három témakör szerint, azt keresi: mitől érvényes ennyire ez az 1967-ben megjelent történet még ma is?
